CIGNY FOLKLR
Bari Kroly
Ezeken a lemezeken az eddigi, kzel harmincvi cigny
folklr-gyűjtsemből adok kzre vlogatst. Mivel egysges cigny
kultra nincsen, s a cigny trzsek, csoportok mindegyike nll, sajtos
hagyomnyvilggal rendelkezik, ezrt az eltrő nyelvjrsokat beszlő
trzsek, csoportok mindegyikre igyekeztem kiterjeszteni kutatsaimat, hogy az
elklnthető, jellegzetes jegyek rgztse, s bemutatsa folytn minl
pontosabb kp alakulhasson ki a klnbző kzssgek autochton kultrjval
kapcsolatosan.
Eredeti cigny folklranyagbl mg soha, sehol nem jelent
meg ilyen gazdag vlogats, mint ez. Kzlsem teszi előszr lehetőv,
hogy szles rlts nyljon arra a rendkvli archaikus folklrkultrra, ami a
zrt kzssgeket alkot n. storos cignyok-at, s a krnyezetk fel
nyitottabb, letelepedett cignyokat egyarnt jellemzi. sszelltsom a
cignyok lő folklrjnak minden főbb műfajt magban foglalja.
Az ltalnosan fllelhető szokskltszet s (a szabott terjedelmi lehetősgekből
kvetkezően itt csak rvid darabokkal bemutatott) prza mellett
megismerhetjk a storos cignyok balladit, a letelepedett muzsikus cignyok
hegedű-, hrfa-, s koboz-zenjt is, mulatnek repertorjt, s
zeltőt kaphatunk a cigny nekes hagyomnyokhoz tartoz s szmthat
sszes folklranyagbl, amelyet a kutat napjainkban mg megtallhat
Magyarorszgon s Romniban.
Bősgesen kzlk olyan npi alkotsokat (pldul
balladkat, karcsonyi nekeket), amelyeket idig-tves, előtletes nzetek
miatt-a kzvlemny a cignyok krben nem ltezőnek tartott.
Jelen CD-kollekci t lemeze teljess teszi annak az elmlt
vekben megjelentetett hat lemezemnek az anyagt, amelyet ugyancsak tbb
vtizedes nprajzgyűjtsemből hoztam nyilvnossgra.
A cignyok, az eddigi kutatsok szerint, nagyobb szmban a
X. szzadban, az iszlm hdtk elől meneklve hagytk el
őshazjukat, szak-Indit. Őshazjuk elhagysa utn hosszabb ideig
tartzkodtak Perzsiban s Grgorszgban, erre nyelvi adatokbl lehet
kvetkeztetni.
Felttelezhető, hogy
a cignyok Indibl val elvndorlsa nem egy szakaszban trtnt, s az
első csoportok mr jval korbban elindultak. Erre utal Frdauszi perzsa
kltő lersa is, a Sahnmban, miszerint Bahram-i Gur kirly Kr.u.421-ben
az indiai Lahor-bl 23000 muzsikust, luri-t
hvott be Perzsiba, hogy udvara mulatsgainak pompjt emelje. (Egyes
forrsokban zott-oknak emltettnek.)
A knnyelmű letmdot űző muzsikusok azonban hamar elvesztettk
kegyt a kirlynak, aki aztn megvonta tőlk minden prtfogst, s
knyszertette őket, hogy falurl falura jrva zenjkkel a npet
szrakoztatva, kiszolglva, s az ti lethez kthető ms mestersgeket is
folytatva sajt maguk keressk meg mindennapi kenyerket. Mivel a luri-kat az Indibl kirajz cignysg
előcsapatnak vlik, valsznűnek tartjk, hogy ma is tart
vndorlsuk akkor kezdődtt.
A cignyok Eurpban val felbukkanst az egyik
legelső rluk szl hrads, egy Athosz-hegyi szerzetes feljegyzse, gy
rkti meg: Lovagoltak, vagy gyalogoltak, sznpomps ruhkat viseltek,
gazdagon ltzkdtek. Idomtott medvket s majmokat vezettek magukkal. Babons
flelmet keltettek mindenkiben, s ugyanakkor kvncsisgot is.
Kitűnő kzművesek, zenszek, jsok s kereskedők voltak.
Az eddigi kutatsok alapjn, Balknra a cignyok kt
irnybl rkeztek: Perzsia felől rmnyorszgon keresztl, illetve
Egyiptom s a Kzel-Kelet irnybl, szaracn ruszllt hajkkal. A
kzpkorban a nevezett trsg legismertebb kereskedői kz tartoztak a
Tigris-foly deltjban elterlő Kharakhn kztrsasg laki, a
szaracnok. rdekes sszevetsre ad lehetősget a kztrsasg nevnek, s
a xoraxane (trk) cignyok nevnek
hasonlsga. A jiftosz, gitno, gitn, gypsy elnevezsk is egyrszt
onnan szrmazik, hogy a szaracnokkal azonostottk őket. Msrszt onnan,
hogy a cignyok is azt terjesztettk magukrl: Kis-Egyiptombl rkeztek s
Rmba kell mennik, hogy őseik bűnrt vezekeljenek. (Ez a
bűn a folklr-legendik szerint az volt, hogy a cigny kovcsok
ksztettk a szegeket Jzus keresztre fesztshez.)
Francois de Vaux de Foletier egyik rsban azt a
magyarzatot talljuk, hogy a cignyok a grgorszgi tartzkodsuk idejn ltek
egy Kis-Egyiptom nevű rgiban, s onnan val tvozsuk utn kezdtk el
hangoztatni az egyiptomi szrmazsukat.
A cigny, zingari, zigeuner elnevezs eredetre
vonatkozan tbb magyarzat l. Felttelezik, hogy a cignysg Grgorszgban
ahhoz a vallsi szekthoz csatlakozott, amely Simon mgus tanait hirdette s
szektn kvliekkel nem rintkezett. A szekta tagjainak athingani
(rinthetetlen) volt a neve, s gy vlik, a cignyok azta viselik ezt
npnvknt. Ms magyarzatok szerint az athingani vasmunkst jelent, de
egyb rtelmezsek mellett azt sem tartjk teljesen kizrhatnak, hogy a sz
az Athn vrosnvhez kapcsoldik.
A magukat vndorvezeklőknek nevező cigny
karavnok sorsa irnt az eurpai orszgok csak rvid ideig tanstottak
jindulatot. Az 1422-ben egyhzi exkommunikcival kezdődő
cignyellensg az vek sorn odig fokozdott, hogy valsgos hajtvadszatokat
indtottak ellenk. Az egyhz istentagad, veszlyes varzslknak tartotta
őket, s ez a szemllet aztn tterjedt Kzp- s Nyugat-Eurpra is, ahov
szmos csoportjuk eljutott a XV. szzadtl kezdve.
I. Maximilin nmet csszr 1500-ban a cignyokat trvnyen
kvl helyezte, aminek folytn brki elfoghatta s meglhette őket.
Angliban, Erzsbet kirlynő uralkodsa idejn 18000 cignyt akasztottak
fl, csupn a szrmazsa miatt. I. Frigyes Vilmos porosz kirly 1725-ben olyan
rendeletet adott ki, amely szerint a birodalom terletn kzre kerlt cigny
frfiakat s nőket brsgi eljrs nlkl azonnal ki kell vgezni.
Az ldklsekbe torkoll hatrtalan cignyellenessget
feltehetően az vltotta ki, hogy az orszgrl orszgra vonul vndor
cigny karavnok erklcsi felfogsa az lelemszerzs minden mdjt megengedte,
ebből kvetkezően a cignyok nem tiszteltk a magntulajdont, s az
letfelfogsuk is ingerlően klnbztt a keresztny normkat kvető
trsadalmak letfelfogstl.
Br effajta ellenrzsek mr előzőleg is, ms
Eurpba rkező nppel szemben is megfogalmazhatak voltak, ilyen
megmagyarzhatatlan gyűllkdő elutasts csak a cignysg esetben
alakult ki.
A IX. szzadban megjelenő, nomadizl letmdot
folytat pogny magyarok, mint a kelet felől rkező nomd npek
ltalban, hasonl erklcsi felfogssal rendelkeztek. Nagyon lnyeges klnbsg
azonban, hogy amg a pogny magyarok tjai, kalandozsai gyakorlatilag
rablhadjratok voltak, amelyeknek sorn a korabeli feljegyzsek szerint
gyilkoltak, fosztogattak, addig a cignysg soha nem viselt hadat egyetlen np
ellen sem. A karavnoz cignyok eltulajdontsai, főleg lelemlopsok, a
vndormestersgeket űző szemlyek (jsok, zenszek,
rzstksztők, kovcsok, stb.) mindennapi ltnek fenntartst szolgl
egyni akcik voltak. Ezek előtletes bizalmatlansgot vltottak ki,
termszetesen, jogosan. De az előtletek kvetkezmnyei a cselekedetekhez
kpest arnytalanul slyosak voltak. A cignysggal kapcsolatos, a kezdetekben
kialakult negatv nzetek mig tartan determinltk hozzjuk val viszonyt.
A cignyokkal szembeni ellensges magatarts indokoltsgt
klnfle bűncselekmnyek nekik tulajdontsval prbltk igazolni.
Gyermekrablssal, kmkedssel, az eretneksg terjesztsvel vdoltk meg
őket, hogy az ellenk hozott kegyetlen intzkedsek elkerlhetetlennek
tűnjenek a kzvlemny szmra.
A cignyok tmeges megjelense Magyarorszgon a XV. szzad
elejre tehető. Van olyan felttelezs, amely szerint mr jval korbban,
II. Andrs magyar kirlynak a Szentfldről 1219-ben hazatrő
sereghez csatlakozva eljutottak haznkba, a vrosi-falusi jegyzőknyvek
(s ms hivatalos adatok) azonban csak a XV. szzadtl mutatjk jelenltket.
A magyarorszgi feudlis viszonyok, ms orszgihoz kpest,
viszonylag biztonsgos krlmnyeket jelentettek a cignyok szmra. Tbb
uralkod s nagyr lltott ki a karavnoknak oltalomlevelet. Ezek az oltalomlevelek
az tvonulsi terleteken vdettsget jelentettek a sajtos ltzkű s
letvitelű idegeneknek, s
rendelkeztek afelől is, hogy a letborozsi helyeken a karavn tagjai
ltal gyakorolt munkkra, az elljrsgoktl, a lehetősgek szerint,
megbzsokat kapjanak.
A XVI-XVII. Szzadban a menlevelek lehetőv tettk,
hogy a cignysg mintegy kln trtnelmet lhetett a magyaron bell.
Mozgsukat nem korltoztk, beilleszkedsket nem szorgalmaztk, identitsuk
jeleit nem tiltottk. letfelfogsuk, szoksrendszerk a kzssgeikben
akadlytalanul hagyomnyozdhatott tovbb.
A trk hdoltsg idejn a magyarok oldaln vettek rszt a
kzdelmekben, főleg mint fegyverksztők s fegyverjavtk, de a nagy
tvolsgokat bejr karavnok fontos szolglatokat tettek a vgvrak kztti
hrek, zenetek kzvettsvel is.
A XVII-XVIII. szzadban egyes csoportjaik letelepedtek, de
szoksaikat s viselkedsket ezek is rszben megtartottk. A letelepedettekre
a vrosok-falvak ignyeit kielgtő foglalkozsok (zensz, kovcs,
borbly, stb.) voltak jellemzőek. Ebben az időszakban mr tbb
orszggyűlsen szerepelt a cignygy s kt Habsburg-uralkod
kezdemnyezsre kifejezetten cignyokra vonatkoz trvnyeket alkottak. Mria
Terzia s II. Jzsef intzkedsei elsősorban a lakossgnak a kbor
cignyok ltal kivltott ellenszenve miatt szlettek meg, s az erőszakos
leteleptst cloztk. Ezekkel az intzkedsekkel minden olyasmit igyekeztek
felszmolni, ami az ellenszenvet, előtletet kivlt cigny letmdot
konzervlja (viseletet, csaldot, nyelvet, sőt mg a cigny npnevet
is!). A kegyetlen rendeletek azonban nem hoztk meg az elvrtakat: a cignysg
lokalizlst s asszimilcijuk gyorsulst.
Az 1900-as vekben mg inkbb
felerősdtt a cignyokkal szembeni negatv kzvlekeds. Az okok kztt
emlthető, hogy a falvakat jr, kzműves mestersgeket folytat
cignysg munki irnt a nagyipar fejlődse kvetkeztben, cskkent a
kereslet, s ez magval hozta e rteg egy rsznek jvedelem nlkl maradst,
kriminalizldst. Az esetek sajt ltali tlalsa elmlytette s
ltalnostotta a cignyellenes előtleteket. A nagy visszhangot
keltő, legtbbszr koholt vdak alapjn krelt gyek (pl. a dnosi) ezt a
clt szolgltk.
A fasizmus trnyerse utn, 1944 jliusa s 1945 prilisa
kztt, a fllelhető dokumentumok szerint, Magyarorszgrl mintegy 30.000
cignyt vittek nci koncentrcis
tborokba, s csak 2-3.000 fő trt vissza lve. Megjegyzendő azonban,
hogy a jelzett időszakban a
hatsgok nem rendelkeztek pontos adatokkal a cigny lakossg llekszmt
illetően, s a visszaemlkezők tansga szerint, a magyar
csendőrk s a nmet katonk a legtbbszr nem is fordtottak fradsgot a
cignyok sszegyűjtsre s bevagonrozsra, hanem a lakhelyk kzelben
sorba lltottk s agyonlőttk őket. A msodik vilghbor idejn
Magyarorszgrl elhurcolt, meggyilkolt cignyok szma, teht, valjban a
sokszorosa is lehet a tudottnak.
Megdbbentő tny, hogy amg ms ldztt csoportok
szenvedsei s megmentsk rdekben cselekedtek is menleveleket adtak nekik,
bjtattk őket-, addig a cignyok puszttst teljes kznnyel szemlltk:
egyetlen egy szemly, szervezet, nagykvetsg, egyhz nem akadt, aki szt emelt
volna rtk vagy vdelmet nyjtott volna nekik. A nmet lgerekben 600.000
eurpai cignyt ltek meg.
A msodik vilghbor utn bekvetkező trsadalom
talakt tendencik a cignysgra is kiterjedtek. A hivatalos kormnyzati
politika minden htrnyos megklnbztetst megszntetett elvben -, s a
fő cl az volt, hogy trsadalmi integrcijukat (pontosabban:
asszimilcijukat) segtse.
Az 1945-s fldosztsbl- a vonatkoz rendeletek rtelmben
a cignyok kimaradtak. A meglhetsi, elhelyezkedsi lehetősgek a
lakhelyktől tvol eső nagyobb ipari s ptkezsi centrumok fel
vonzottk a munkakpes cignysgot, mg ha ingzssal jrt is. Az 1970-es vek
elejre a frfiakat illetően a cignysg kzel jutott a teljes
foglalkoztatottsg llapothoz).
Az 1990-es vltozsok gykeresen megvltoztattk a cigny
lakossg viszonylag kedvezőnek mondhat felemelkedsi folyamatt. A
magnkzbe kerlt gyrakbl, zemekből s ms helyekről tmegesen
bocstottk el a munksokat, s ezek a leptsek legelőszr s
elsősorban a szakkpzetlen, iskolzatlan segdmunks rteget, a
cignysgot rintettk. Jelenleg Magyar-orszgon a cignysgnak kzel 100%-a
munkanlkli. Elkpzelhetetlenl nagy a szegnysg, veszlyes cignyellenessg
kapott erőre a lakossg krben s a hivatalokban egyarnt.
Romniban előszr egy 1386-os adomnyoz levl emlti
a cignyokat, miszerint Dan Vodă uralkod 40 stornyi cigny
rabszolgt tenged a Vodiţa kolostornak.
A rabszolgasg kezdetektől fogva meghatrozza a
romniai cignysg trtnelmt. A semmilyen joggal nem rendelkező embereket
hrom csoportba soroltk: 1.a Herceg vagy az llam rabszolgi (domneşti), 2. a monostorok
rabszolgi (mănăstireşti) s 3. a bojrok rabszolgi (boiereşti).
A
tulajdonosaiknak presztzst jelentő, magas r, a legteljesebb mrtkig
kiszolgltatott rabszolgknak a ktelezettsgeik elvgzse mellett (kocsisok,
bresek, szakcsok, hziszolgk, zenszek voltak) adzniuk kellett. Mg azoknak
is, akiket az uradalmi munka all felmentettek, s megengedtk, hogy
elvndoroljanak s pnzt keressenek mestersgkkel (ez ltalban kovcsolst
jelentett, vagy valamilyen kzművessget). A szabadsgukrt egy bizonyos
mennyisgű pnzsszeget kellett fizetnik gazdjuknak. Nemcsak a romn
fejedelemsgekből vannak adatok, feljegyzsek tanstjk, hogy erdlyi
főurak s nemesek is tartottak rabszolgaknt cignyokat.
Az erdlyi magyar terleteken s a szsz vrosokban azonban
nem ez volt az ltalnos. Ott a cignyokat kirlyi jobbgyok-knt kezeltk,
adt beszolgltatniuk s napszmot lerniuk az llam fel voltak ktelesek.
Letelepedhettek, ltalban a falu- s vrosvgeken, az adott kzssg ltal
elvrt kzmunkk vgzsrt cserbe. A hrom erdlyi fejedelemsgben
elismertsget szereztek az aranymos cigny csoportok.
A cignyok kezdetben ms dlkelet-eurpai orszgokban
(Bulgriban, Szerbiban) is rabszolgk voltak, de Romnia az egyetlen olyan
eurpai terlet, ahol az embertelen rabszolgatarts a XIX. Szzad vgig
megmaradt.
A fordulat az 1843 mrciusi olhorszgi trvnnyel, az
llami rabszolgasg eltrlsvel kezdődtt, ezt kvette az 1844 janur
31-i, az egyhzi rabszolgasg megszntetst elrendelő, majd az 1848
jnius 26-n hozott hatrozat, amely az egyn ltal birtokolt rabszolgk
felszabadtsra vonatkozott. Teht, a folyamat fokozatosan ment vgbe, kategrik
szerint. Az emltetteken kvl a klnbző fejedelemsgekben ms
rendeletek is szlettek az ggyel kapcsolatosan.
A rabszolgasg megszűnse utn a felszabadtott
tmegek ms vidkekre kltztek, messzire a rabszolgasg helyszneitől,
vagy elhagytk az orszgot. A cignyok msodik nagy vndorlsnak is nevezett
migrcis hullm idejn a Romnibl kiraml nagyon nagy ltszm cignysg a
nyugat-eurpai orszgok mellett, ms fldrszekre is eljutott.
A Romniban maradt cignyok kztt integrlds indult
meg. A szzad első vtizedeiben ltrejtt egy kisebb cigny rtelmisgi
elit is, amely a cignysg politikai s kulturlis kpviseletre tett, szerny
eredmnyű, ksrleteket. A rgiesen gondolkod, storoz vndor cigny
csoportok nem hagytak fl előtleteket kivlt, tradicionlis
letmdjukkal, s az 1940-es vekben felerősdő rasszista nzetek
hivataloss ttelhez ez is alapul szolglt.
Antonescu rezsimje 1942 s 1944 kztt, a transznyisztriai
terleten ltrehozott koncentrcis tborokba, a dokumentumok szerint 25.000
cignyt deportlt, elsősorban vndor cignyokat. A romnok s nmetek
ltal felgyelt tborokban a deportltak fele elpusztult. A tllők 1944
tavaszn a visszavonul romn hadsereg nyomn trtek haza.
A romniai cignyokat sjt problmk (szegnysg,
iskolzatlansg, munkanlklisg, előtletek) sem az ezutn
kvetkező kommunista időszak alatt, sem az 1989-es forradalom utn
nem szűntek meg. Csak egy nagyon kis rszk sorsa vltozott j irnyba
az asszimilcijuk kvetkeztben, ami ltalban az etnikai identitsuk teljes
fladsval jrt.
A cignysg Romnia legnagyobb etnikai csoportja, egyes
kutatk nem hivatalos becslse szerint, szmuk meghaladja a hrommilli
főt. Ez jval tbb, mint a magyarok.
Megjegyzendő, hogy az erdlyi terleteken lő gborestyi s vatrsi (vagy ms nven khertno,
hzi) cignyok a szrmazs-megvallsakor mindig magyarnak nevezik meg
nmagukat, ami a magyarsg llekszmnak nagyon jelentős statisztikai
nvelst jelenti.
A klnfle cigny csoportok a (sajt maguk ltal adott)
trzsi s nemzetisgi elnevezseik szerint differencildnak. Ezek a nvbeli
elklnlsek ltalban a nyelvjrsi tagoldst is jelentik.
A magyarorszgi olhcignyok kztt legnagyobb presztzsk
a lov~ri-knak van. Nevk a cigny lvo (pnz) vagy
a magyar l szbl szrmazik. Rgebben lovak adsbl-vevsből ltek,
manapsg a hasznlt autkkal s a műtrgyakkal val kereskedsből.
Sznes viselet jellemző rjuk, főleg a nőkre. Autochton
kultrjuk erős vonsai az olhcigny nyelvjrs egyes alcsoportjaihoz
tartoz cignyok )pl. a colrik, a gurvrik) kultrjra az utbbi vekben
hatni kezdtek: dalaikat, mesiket tveszik vagy utnozzk. A hasonuls
tendencija nyelvi vonatkozsban is szlelhető.
A trzs neve mindig valamilyen foglalkozst jell, s a nv
(az ~ri utkpzővel) abbl a szbl keletkezik,
amelyik a foglalkozs trgya. Pldul: khangl~ri=fsűksztő,
a khangli (fsű) szbl;
r~ri=ksksztő
vagy rostaksztő, a cri (ks),
ro (rosta)
szavakbl; col~ri (szőnyegkereskedő)
a colo (szőnyeg, lepedő)
szbl; m~~ri=halsz, a m~o (hal) szbl; driz~ri=rongyszedő,
a driza (rongy) szbl; gurvri=krkereskedő,
a a guruv (kr) szbl; lavut~ri=zensz, egy
szak-albniai hros hangszer, a lahuta nevből.
A
colrik, adrizrik, a gurvrik s a msrik az olhcigny nyelvjrs egy-egy vltozatt
beszlik. A colrik, drizrik s msrik nyelvn romn bets figyelhető
meg, a gurvrik nyelve nagyon sok magyar jvevnyelemet
tartalmaz. A csrrik nyelve alig tr el a lovritl. Viseletkre ltalban
jellemző a sznessg, a sznek sajtos sszevlogatsa. Eltrs ma mr
csak nhny trzs női ktnynek tpusnl figyelhető meg. A colri
nők pl. Krbefut farkasfoggal dsztett, esetenknt virgokkal hmzett,
cakkos szlű kerek ktnyt viselnek. A lovri nők kerek ktnye
dtelen, csak egy zsebet varrnak r, ltalban bal oldalra, a ktny anyagbl.
Rgen a női fejkendő sznből, mintzatbl s a
kendőktsi mdbl egyrtelműen meg lehetett llaptani a trzsi
hovatartozst. Magyarorszgon ez ma mr nem lehetsges, de az erdlyi gbor-cignyoknl s a romniai storos khelderash-oknl mg napjainkban is l a
trzsek női viseletnek ez a sajtossga.
A jellegzetes cigny frfiviselet (amely a romniai
hagyomnytart storos khelderashok kztt tizent vvel ezelőtt mg
ltalnos volt) ma mr sem Romniban, sem Erdlyben, sem Magyarorszgon nem
tallhat meg.
A magyar cignyoknak is tbb csoportja van. A kvhzi
zensz cignyok a magyarorszgi magyar cignyok előkelő kaszt-jt
jelentik. Cignyul nem beszlnek, de az aprl fira szll, virtuz
hangszerkezelsi technikk tudsn fell sajtosan cigny hiedelemvilggal,
szoksrendszerrel s nekfolklrral is rendelkeznek. Alig ismeretes, hogy 1956
utn sokukat bntetsből vekre eltiltottak a zenlstől, merthogy
kiszolgltk az ellensges osztlyt.
A falusi zensz cignyok nem főfoglalkozsknt
muzsiklnak, csak alkalomszerűen. A
kvhzi zenszek lenzssel tekintenek rjuk, kcsa cignynak csfoljk
őket. Egy főleg Ngrd megyben lő, ugyancsak magyar cignynak
nevezett, de az olhcigny nyelvnek egy sajtos archaikus vltozatt
beszlő, kis szm csoportot kivve nem tudnak cignyul. Dalaik, mesik
egy rsze az autonm cigny kultra alkotsai kz sorolhat, a msik rszt
pedig olyan folklralkotsok (mesk, balladk, dalok, szoksok) alkotjk,
amelyeket elődeik a paraszti krnyezettől vettek t. Ezeket a
magyaroknl sokszor mr elfelejtett folklralkotsokat ők mg p
llapotban őrzik.
1989-ig gyri s idnyjellegű munkkbl ltek.
1989-től kezdődően elbocstottk őket, ma kzel 100%-uk
munkanlkli. Az alkalmi zenlseik lehetősgei is megszűntek.
Egybknt, a vrosi kvhzi muzsikusok javarszt is
elbocstottk. Minden szempontbl rtkes zenei tudsuk kihasznlatlan, az
elfelejtőds fel halad.
Az Erdlyben lő, magukat szintn magyar cignynak
vagy hzi cigny-nak nevezők is kt csoportot alkotnak. A hzi cigny
olyan cignyt jelent, aki nem storban, hanem hzban l. Az egyik csoportba
soroldnak azok, akik cignyul mr nem tudnak, a romnt rosszul (vagy
egyltaln nem) beszlik, s anyanyelvket is s magukat is magyarnak tartjk.
A msikba azok, akik beszlnek egy sajtos cigny dialektust, de magukat
(magyarul) a hzi cigny mellett magyar cignyknt nevezik meg. Nekik tbb
cigny nelnevezskkel tallkoztam (kherūtno,
kheretūno, kheresei, vatrāi, fusāri). A magyarorszgi
piacokra tltogat, aprbb holmikat rul erdlyi magyar cignyokat a hazai
cignyok burbutār-oknak hvjk.
Kitűnő muzsikusok. Alkalmilag jtsz, a helyi falusi cignysgbl
verbuvldott, sszeszokott lland tagsggal rendelkező zenekaraik
vannak. Repertorjukon főleg a krnyező kalotaszegi, mezősgi,
stb., folklr szerepel (a magyar tnchz mozgalom az ő zenei emlkezetkre
s tudsukra plt), de a jellegzetes sajt cigny dalaikat is megksrik
hangszereikkel: harmonikval, hegedűvel, nagybőgővel,
cimbalommal.
Erdlyben, a Cskszereda krli falvakban lnek a romniai colāri-k. Archaikus nyelvk sajtos;
nekfolklrjuk, hagyomnyvilguk s viseletk a magyarorszgi olhcignyokval mutat
rokonsgot. Gynyrű lass nekeiket gyakran prosan neklik. Hangszereik
nincsenek, tncaikat asztal lapjn vagy szekrny oldaln val dobolssal
ksrik. Szvesen adnak elő romn tncntkat is. A tncra perdlő
sszegyűltek tncszkat kiablnak. A tncszk tbbsge magyar nyelvű,
a krnyezettől tvett. Nagyon kevs cigny nyelvű tncsz van, s
csak kzttk hasznlatosak. Egyes csoportjaik az 1920-as, 30-as vekben
tvndoroltak Magyarorszgra, Kaposvr mellett s Budapest krl telepedtek le.
Az elmlt vtizedekben Romnia belső terleteiről
kltztettk a hatsgok Erdlybe a csak cignyul s romnul beszlő korturāri-kat (storosokat). Nagyon
zrt, nagyon nagy szegnysgben lő kzssgeik vannak. Az izolci
termszetszerűleg konzervlta autochton hagyomnyaikat, amelyek fontos
pontjait jelentik a cigny szbeli npi kultrnak.
A romniai kherūtno
cignyok cignyul s romnul beszlnek. Sokszor klnll cigny falvakban
lnek s meghatroz tbbsgk zenlssel foglalkozik. Nyelvk hasonlsgot
mutat az erdlyi khertnok nyelvvel, de tbb benne a romn elem. Zenei
repertorjuk elsősorban romn, de sajt cigny dalaikat is jtsszk.
Magyarorszgi dunntli megyiben sok helyen laknak sinto cignyok. Magukat a szinto mellett
(ami embert s npet jelent) vend, vendi,
vendel cignynak nevezik, a nem-cigny krnyezetk s ms trzsekhez
tartoz cignyok a kszrűs, ringlispiles, elnevezst hasznljk
rjuk, rgi foglalkozsaikbl kvetkezően. Olhcigny nevk: ňāmcicko rom (nmet cigny). Kt
nagyobb, nyelvi eltrseket is mutat, csoportjuk van: hisnāri s a lejfāri.
Hagyomnya van kzttk a hrfn zenlsnek. ltalban mr a
krnyezetktől tvett magyar s lovri cigny dalokat neklik. Sajt,
szinto nyelvű dalt nagyon keveset tudnak. A mg fllelhető kevs p,
tbbsgben inkbb tredkes dalszveg, viszont igen rgiesnek tűnik.
Dl-Romniban, a Duna-deltban lnek a mohamedn valls,
sznes trk viseletben jr, szvegfolklrjuk s szoksaik vonatkozsban is
erős trk hatst őrző xoraxāno
(trk) cignyok. A trk, amit hasznlnak, kt-hromszz vvel ezelőtti
nyelvllapotot mutat, cigny dialektusuk is rendkvl rgies. Ez a megllapts
a szintn trk hatsrl tanskod
nekhagyomnyaikra is rvnyes.
A romniai cignyok kztt sajtsgos kultrval s
nyelvvel rendelkeznek a főleg nagyvrosok peremein lő spojtori (forraszt) cignyok s a tbbi
cigny ltal az egykori aranymosk leszrmazottainak tartott rudāri-k. Ezzel ellenttben, a
rudrik kzl sokan gy tudjk, őseik nem aranymosk, hanem lkupecek
voltak, akik Oroszorszgbl vndoroltak t Romniba. nekstlusuk s
szvegfolklrjuk orosz hatst mutat. A rudrik viselete sznes, hasonlt a
magyarorszgi lovrik viselethez. A szpojtorik nem hordanak tradicionlis
viseletet.
Az nmagukat kazāndi-nak
(kaznksztő-nek) nevező romniai cignyok a legarchaikusabb cigny
trzshz, a storos khelderash-okhoz
(stksztőkhz) tartoznak, mindenfle szempontbl.
A romniai storos khelderash cignyok Eurpa legrgiesebb
gondolkods, gondolkodsukhoz illeszkedő viszonyok kztt lő,
npcsoportja. Az v egy rszben hsvttl oktber vgig vndorolnak.
Vannak karavnok, amelyek mindig egy szokott tvonalat jrnak be, de vannak
olyanok is, amelyek nem hatrozzk meg előre az tirnyt. Telefestett
klső oldal, jellegzetes formj szekerk van, amelyet akkor csinltatnak
(Ţăndăreiben) a
finak, amikor felesget hoz magnak. A szekrfests leggyakoribb motvumai
kz tartozik, a virg s a vadszjelenet mellett, egy rgi romn kirly,
Ştefan
cel Mare primitv brzolata, aki a cignysg nagy
jtevőjeknt l az emlkezetben, valamint gyakori motvum mg a
szerencst hoz: madr, szarvas s sellő.
gy tartjk, a szerencse a legnagyobb jelentősgű
sorsforml elem, ez kszntseikben (pl. nekls utn: Ťaveh baxtālo! Lgy
szerencss!) s
ksznseikben (pl. trabocsjtshoz: But
baxt hāj pārno drom! / Sok szerencst s
fehr utat!) is
kifejezsre jut.
A stor (cerxa)
sorsunk lland helyszne. Storban szletnek (ahogy a 1/24-es
felvtelen hallhat a leūza
szoksnak elmondsakor) s storban halnak meg. Romniai khelderash cigny
telepeken, a vlyog- s kőhzak mellett is, tlen-nyron ltni lehet a
felhzott strakat. A haldoklt a hzbl mindig kiviszik a storba s ott a
fldre fektetik. Ha esetleg nincs stor a kzelben, a haldoklt akkor is a
csupasz fldre teszik, mert a hiedelem szerint, aki prnn hal meg, annak a
msvilgon a prna tollait kell rk időig szmolgatni.
Tbb storfajtt ismernek. A hidegebb időkre val,
vastag szőrstrat cerxa zaruji-nak
nevezik; a
meleg nyri jszakkon fellltand, ritka szvsű sznyoghl strat pologo-nak. Egykor a nagyon gazdag,
előkelő karavn-főnkknek finom kelmből ksztett stra, cerxa tealuji-ja volt.
A nők kauri kagylbl ksztett nyakket viselnek, salba-t kagylkat fonnak a hajukba is,
s azzal dsztik a derekukra erőstett vagy a tbbedik szoknyjuk al
kttt) ersznyt, a tisi-t. A
Konstancban vsrolt kagylkbl hozomnyukhoz is kapnak egy fzrrel a
lenyok. A legtbb frjezett nő mr aranypnzekből felfűztt
salba-t hord (s a kagylk mell a hajba is belefon) azokbl a rgi francia
aranypnzekből, amelyeket a frjk birtokol. Ugyanis egy bizonyos
aranypnzsszeggel (karavnonknt vltozik, hogy mennyivel) minden
lenykrőbe indul legnynek rendelkeznie kell, mert a leendő aps
csak akkor ltja a lenya egzisztencijt megalapozottnak. A napleon-aranyakat
egy khelderash csak khelderash-nak adhatja el, nem trzsbeli cignynak, vagy
nem-cignynak (a kzssgi tilts alapjn) nem.
Nyelvk sok jvevnyelemet asszimillt. Egy kzssgbe
tartozk kommunikcija sorn ezek az tvett elemek is kifogstalanul
műkdnek, de ms trzsbeliek, kvlről jttek szmra nagy nehzsgeket okoznak, mert jelentsket,
funkcijukat ők nem (vagy nem gy) ismerik.
Az v hnapjaibl főleg a vndorls idejre eső
hnapokra vannak cigny megnevezseik (januarja,
februarja, tirdaraj, grastornaj, maji, baredivaj, zulaj, avgusto, septemberja,
oktoberja, novemberja, decemberja). A ngy vszakot az egsz vilg cignyai
kztt ismeretes rgi szavakkal jellik (pamilāj,
milāj, durmilāj, jvend).
A letelepedett khelderash
cignyokat, akik főleg Erdlyben tallhatak, a storos khelderash-oktl
eltő sajtossgok jellemzik. Nyelvi, kulturlis, viseleti s letmdbeli
szempontbl egyarnt.
Van egy rangjelző trgyuk: a kehely (taxtaj). Minden csald őriz a
tulajdonban egyet-kettőt, amelyet a khelderash trzshz tartozs
jelkpnek tekintenek. Tudjk, szmon tartjk, hogy ki, melyik faluban, milyen
kehellyel rendelkezik, s a kehely/kelyhek kztudatban forg rtke jelentősen
befolysolhatja az illető helyt egy adott terlet khelderash-ainak
hierarchijban. A kelyheknek tbb tpust klnbztetik meg az egyszerű,
dsztelen kehelytől, a đobo-tl,
a kgybőrrel bevont kelyhen, a taxtaj
sapāne morčesa-n s az arannyal befjt kelyhen, a taxtaj phurdni sumnakasa-n t, a
legbecsesebbnek szmt, domborművel dsztett kehelyig, a taxtaj boboenca-ig s az n.
Ktfenekű ves kehely-ig, a taxtaj
kuťikesa-ig (ms elnevezssel: taxtaj
brečināresa-ig).
A cignysg folklrkultrja lőszavas hagyomny.
Tovbbrktő kzssgi alkalmak eleven rendszere, s a trsas ivshoz
kapcsold, vltozatlan formban megőrztt archaikus szoksok biztostjk
a sajtos cigny tradcik fennmaradst napjainkban is.
Az olhcigny eskvőknek, keresztelőknek s
ms nnepi, trsasgi sszejveteleknek
elengedhetetlen rsze az nekls. A mulatsgokon a lass dalok neklse
előtt s utn minden előad formlis beszddel fordul a tbbiekhez.
Előtte: engedlyt kr az neklsre (az engedelemkrsek szvegeiben
nek jelentssel is br vorba-sz, căci vorba igaz sz
kimondsra, utna: ldst kr az nekt meghallgat trsasg tagjaira, vagy
kifejezi, hogy a trsasg tagjainak szp becsletrt, szp kedvrt
hangzott el az neke.
Elterjedtsgt tekintve, ez a leglőbb magyarorszgi
olhcigny trsasgi szoks: az nekls előtti engedlykrskor a trsasg minden egyes
tagja jelzi beleegyezst, ugyangy mint ahogy az nekls utni klcsns
ldskrsekben, szerencsekvnsokban is mindenki rszt vesz. E formlis
beszdek nlkl, az archaikus szoksokat tart olhcigny kzssgekben, soha
nem nekel senki.
A
pergetsek előtt az előad nem engedlyt kr, hanem bejelentkezik:
a nevt mondja s azt, hogy kinek a leszrmazottja (pl. n vagyok Batiz lnya,
a Lucrka. Mondok egy ntt). Utna megkszni, hogy meghallgattk, szerencst
kvn, vagy egyszerűen jelzi, hogy befejezte az neklst.
rdekes hasonlsgot mutat a bejelentkezs
szoksval az Afrikai dobkltszet előadsnak mdja. Egyes afrikai
trzseknl az emberi hang kzvetlen utnzsra szolgl dobzene megkezdse
előtt a dobos elljrban bejelenti magt, majd megszlaltatja a dob
lelkt. Felttelezsem szerint, a pergetsekkel ugyancsak utnoznak a cigny
előadk, valamilyen hangszert. Ezt felttelezem a jobbra pergetsekhez
ktődő gynevezett szjbőgőzssel kapcsolatosan is, ahol
konkrtan a doromb hangjnak utnzsra gondolok. Elkpzelhetőnek tartom,
hogy a doromb rgen fontos szerepet jtszott a cignyok zenei letben (taln
erre utal az 1514-es Lobkowitz-kdex dorombos cigny elnevezse is), s a
hangszer gyakorlatbl val kikopsa utn a ptlsra szletett meg ez a voklis
megnyilatkozs. A pergetsek, amelyekhez a legtbbszr rvid (egy vagy kt
strfs) dalszvegek is jrulnak, mindig tncksretknt hangzanak el. A
tncntk szvegeinek zme kryptadikus.
Az erdlyi letelepedett kheldershok
s a romniai storos khelder shok csak az elhangzott lass nek utn mondanak
kszntst. A storos cignyok gy tartjk, hogy az nekls utni
szerencsekvnst hallja az Isten. Ebben a hiedelemben a dal funkcijnak
emlknyoma fedezhető fel.
Romniai s erdlyi cignyok mesiben
megfigyelhető, hogy a mesehős a msik vilg lakival mindig nek
tjn lp kapcsolatba. A mesk hvneknek, bettdalnak dallama nagyobb
csoportokhoz kthető. A dallamokrl felismerhető, hogy melyik
nemzetsgből (pl. A Gborok vagy a Sztaneszkuk kzl) szrmazik az
előad. Gyakran erre a nemzetsgi dallam-ra neklik az egyni letk
esemnyeiből szerkesztett, improvizlt szvegű, hossz sorsnekeket
is.
A magyarorszgi s erdlyi
archaikusabb csoportok tagjai gyszeset vagy valamilyen sorscsaps utn
fogadalmat tesznek, hogy meghatrozott ideig (ltalban egy vig) semmilyen
mulatsgon nem vesznek rszt s nem nekelnek. Fogadalmukban kimondjk, hogy ha
nem tartank meg a szavukat, akkor egye meg fejket a hrom gysz, vagyis
szleiket, hzastrsukat, gyermekeiket vesztsk el. Soha senki nem szegi meg a
fogadalmt. A fogadalom kzssg jelenltben, fldre tertett fekete
fejkendőre helyezett Szűz Mria-kp előtt, eskre emelt kzzel
trtnik. A rtus vgrehajtstl az esktevő (colaxardo) a hall, a
szerencstlensg esetleges ismtelt ltogatsnak elmaradst remli.
Rgiesebb gondolkods khelderashok
kztt ismeretes a kilenc-szarv kereszt előtt mondott esk, amelyet
ugyancsak az nekls időleges sznetel-tetsnek nkntes felvllalsra
tesznek, szintn kzssg jelenltben. Ezt az igen nagy-nak szmt
eskttelt mskor csak kivtelesen fontos fogadalmakkor vgzik. A
kilenc-szarv kereszt-et egy 18-20 cm-es, levgott fagbl csinljk. Az
egyik vgt kihegyezik, hogy knnyebben a fldbe lehessen szrni (az eskttel
mindig a szabadban: mezőn vagy udvaron zajlik), a msik vgt tbbszr
meghastjk, hogy a hastkokba szorthassk bele a kereszt szarvait, a
kilenc (nha ngy vagy hat) vkony gallydarabkt, esetleg az erre a clra
faragott faplcikkat. A kereszt-gak mell, a hastkokba, kenyrbelet, st s
kisebb fmpnzt tesznek (ezek az eskszavak hatkonysgt erőstik). Egy
keresztet csak egy eskre hasznlnak.
Az emltett archaikus rtusok az nek,
az nekls cignyok kztti rendkvli fontossgt jelzik.
Az engedelemkrs s a szerencsekvns
szervesen hozztartozik a cignyok neklshez, a nem-cigny kutatk, klns
mdon, nagyon hossz ideig mgis figyelmen kvl hagytk. Magyarorszgon az
1950-es vektől van intenzvebb cigny npdalgyűjts, de ennek a
hazai cignysg kztt elevenen lő szoksnak a rszletes lersra
előszr az 1985-ben megjelent Tűzpiros kgycska cmű
antolgimban, ltalam kerlt sor.
Az archaikus cigny trzsek neklsi
alkalmain rgebben csak frfiak vehettek rszt. Olyan trsasgban, ahol idegen
frfiak is jelen voltak, az asszonyok csak frjk, a lenyok csak apjuk vagy
btyjuk előzetes beleegyezsvel nekelhettek. Ezek a szigor trzsi
megktsek mra mr fellazultak: az neklsbe a kzssg női s frfi
tagja egyarnt bekapcsoldhat, ha az engedelemkrs rtust vgrehajtja.
A cigny folklr-interpretcikat
mindig testmozgs ksri. A trzsket s a fejket ingatjk, s pattintgatnak az
ujjaikkal, nemcsak a gyors tncntk előadsa kzben, hanem a lass dalok
neklsnl is. A magyarorszgi cignyoknak hagyomnyos hangszereik nincsenek,
a gyors ntk ritmust ltalban temes tapssal, ujjpattintgatssal, asztal
lapjn vagy szekrny oldaln val dobolssal, kanna szjnak csapkodsval s a
voklis jellegű szjbőgőzssel jelzik. Az utbbi vekben, s
kizrlag a fiatalok krben, szokss vlt, hogy a dalokat gitrral,
tamburval is ksrik.
A Romniban lő cignyoknl
viszont ltalnos a sajt dalaik hangszeres (harmonikval, kobozzal,
hegedűvel val) előadsa. A Duna-deltban lő xoraxno csoport
mulatsgain a lass dalok
elhangzsakor a vezető nekest a trsasg tbbi tagja klns-klnleges
zmmgssel ksri. A gyors dalok alatt harmonikt, fvs hangszereket
szlaltatnak meg. Hasznlatos kzttk kzi dob, vagy azt helyettestendő:
egy fmtlca aljt tgetik.
Ugyancsak a Tűzpiros kgycska
cmű knyvemben jeleztem egyet-nemrtsemet azzal az ltalnos
hangoztatott, tves besorolssal kapcsolatosan, amely a cignyok nekeit csak
kt csoportba osztja: a lass dal s a tncnta csoportjba. Ezek a
meghatrozsok azrt nem jk, mert kizrlag, a dalok előadsbeli mdjra
vonatkoznak, a sokkal lnyegesebb műfaji jegyeket figyelmen kvl hagyjk.
A jelen lemezkollekcin kzlt nekelt
folklranyagnak n 11 csoportjt nevezem meg, a cigny nektradci fő
műfaji szerkezett ezek adjk.
Elsőknt szlok a ballada
műfajrl, amelyet a cignyok krben mr nem ltezőnek vltek. A
CD-ken 44 balladt teszek kzz, ezek nagyobb rsze (39) idig teljesen
ismeretlen volt. A balladkat mindet romniai storos khelderash cignyoktl
gyűjtttem. Romniban, a hsvttl oktberig vndorl cigny csoportoknl
a ballada előadsa napjainkban is ltalnos, vagyis ezek a rendkvl
rgies jegyeket hordoz balladk a storos khelderash-ok kztt a balkni
nekmonds nagy kultrjnak lő hagyomnyt jelentik.
Tbb vtizedes kutatsom anyagt
ttekintve gy ltom, nincsen egysges cigny npi kultra. Minden trzs,
csoport folklralkotsait (dalait, mesit, stb.) jl megklnbztethető
sajtossgok jellemzik. Autochton kultrja van a khelderashoknak, a lovriknak,
a magyarorszgi magyar cignyoknak, az erdlyi magyar cignyoknak, s a tbbi
cigny csoportnak is. A tudomnyos vizsgldsoknak ezt szem előtt tartva
szabad csak trtnnie. Nagyon rgen, amikor mg az egsz cignysg vndor
letmdot folytatott, bizonyosan ltezett egy egysgesnek mondhat cigny
kultra, de az, az idők sorn szttredezett, s ma mr csak kisebb
kzssgek ltal ltetve, az ltető kzssgekre tagolt sajtossgokkal
egzisztl.
A storos khelderash-ok szintn csak
rjuk jellemző, igen archaikus rksget mondhatnak maguknak. A kzttk
fllelhető hagyomny egyedlllan rgies, belertve a balladahagyomnyt
is, az neklsi mdjuk egyes mozzanataiban is egyedlll archaizmusokat
őriznek. A romniai cignyok folklranyagbl hiteles kzls nagyon kevs
van, az nekelt npi epikus alkotsaikbl pedig alig. Barbu Constantinescu
knyve a mlt szzad kzepről, amikor javban virgzott a műfaj, mg
csak emltst sem tesz rluk, az egybknt eredetieknek tűnő
szvegekből csupn kvetkeztetni lehet hosszabb trtneteket
elbeszlő nekek megltre. A legutbbi időkben előkerlt
balladk, epikus nekek bizonytkot szolgltatnak erre vonatkozan, s
bizonytjk, hogy a romniai khelderash-ok rtkes, gazdag folklrral
rendelkeznek most is.
Az ltalam gyűjttt, jelen
vlogatsomban kzreadott khelderash balladk a falurl falura vndorl, stjeiket rul rzműves cigny
karavnok mindennapjait, hiedelmekkel s mesemotvumokkal tszőtt
trtneteit jelentik meg. Mindegyik ballada storos cignyok kztt jtszdik,
ami arra enged kvetkeztetni, hogy az elbeszlő nekek a nevezett trzs
kzssgeiben keletkeztek. Ezt a balladacsoportot, amely eredendően
cigny-nak nevezhető, ms npek folklrjban nem tallhatjuk meg. Hogy
csak nhnyat emltsek, ilyen pldul a trtnet az alv vndor cignyokat
flfal srknyrl, a visszajr ksrtetknt a karavn előtt s mgtt
megjelenő halottrl, a frjet a tmlcből nőnek ltztetve
megszktető felesgről. Ez utbbi arrl a cignyokkal szembeni,
vszzadokra visszanyl előtletről is tudst, amely gy tartja,
hogy egy cigny gazdagsg csak lopsbl szrmazhat: az elljrk nem hiszik el a
főhősnek, hogy kincseit, kirlyi dsztsű strt ő az
elődktől a rangjhoz rklte.
Az autochtonnak nevezhető
cigny balladkban mig megmaradt kifejezsi kincset: a tartalmi elemeket s
a formai jegyeket jelentősen befolysolta az a krlmny, hogy egy-egy
archaikus kzssg ignyeinek megfelelően szlettek meg mind funkcionlis,
mind stilris, mind tematikai tekintetben, s ezeket az alkotsokat az
ignyeknek megfelelően műkdtettk a cigny folklrkultrban.
A funkcionlis tradlsi gyakorlatban a sokrtű
műfajok jra letre keltik az előidők cigny npi
műveltsgnek emlkeit. Az nekelt epikumok is fontos szablyokat
őriztek meg a mindennapok intzsről: hogy storvers előtt a
falu vezetőihez kell jrulni letelepedsi engedlyrt, amit rendszerint
csszpnzrt lehet csak megkapni. Hiedelemgykerű elgondolsokat
őriztek meg arrl, hogy nem szabad tlsiratni a halottat, mert az a sok
srstl nem tud nyugodni a msvilgon s visszatr az lők kz
ksrtetknt. Tudnivalkat őriztek meg arrl, hogy a cignyok hogyan
lhetnek meg a velk ellensges vilgban.
A msik epikumcsoport olyan balladkbl ll, amelyeket a
cignyok a vndorlsuk sorn ms npektől vettek t, s amelyeket a sajt
epikus hagyomnyaiknak megfelelően asszimilltak, tartalmilag is s
formailag is. Ezek kz tartozik az egsz eurpai terleten elterjedt,
elsősorban meskben jelentkező tma a lenyt felesgl krő
aprl. Az tvett alaptrtnet a cignyok sajtos esemnyrszekkel,
mozzanatokkal gazdagtva fogalmazzk meg (egyebek mellett pl. a rzműves
cigny kohjnak ksztse s a fjtats). Ide sorolhat egy vilgszerte
ismert, de főleg a Balknon divatos ballada-tmnak, az ptőldozat
gyannt befalazott felesgnek a trtnete. Domokos Smuel a grg
npkltszet-hez kapcsolja a motvum eredett, s gy vli, onnan kerlt t ms
(gy a romn, bolgr, szerb s albn) npi epikus szvegekbe. A tmnak
kaukzusi grz s rmny, valamint mordvin redakciirl is tudnak.
A cigny vltozatbl a leglnyegesebb elemnek szmt, az
emberldozat elvgzsnek indokul szolgl
hiedelem-motvum (amely szerint csak akkor pthető fel valamely
kolostor/vr/hd, ha egy lő szemlyt ldoznak a hely megzavart
szellemnek) hinyzik, a tbbi vonatkoz rszlettel egytt. Manojlja
mrgben falazza be az ebddel hozzltogat, szerető felesgt, azrt
mert nem sikerl a munkja. A klnfle varinsok előzetes
ismeretből kvetkezően, termszetesen, feltűnik a kimarads,
igazbl mgsem rezzk a hinyt, mert a kegyetlen tett indokolatlansga
valamilyen furcsa fokozst ad az epikus alkots drmai, kltői erejnek.
Az jrafűztt cselekmnysort a romn balladk stlusa jellemzi.
tvtel lehet a Jnos cmű ballada is, amely a
gyermekeinek megevsre knyszertett anya borzalmas esett adja elő. A
balladnak rott, ponyvai előzmnye valsznűsthető. A cignyok
lland vendgei voltak a sokadalmaknak, vsroknak s a nagy alkalmi tallkozhelyeken
kerlhetett t hozzjuk a szbeszd trgyt is alkot trtnet, amelyet
kzssgeikbe visszatrve a sajt nyelvkn meg-fogalmazva, balladv
formltak.
A kannibalizmus ltalnosan elterjedt motvum a
mtoszokban s a folklrban. Klnsen az epikus npi alkotsokban szerepel
sokszor htborzongat kegyetlensg. Szlők gyermekevsről mr a
bibliai Kirlyok knyvben emltst tesznek, a szamriai vros ostroma kapcsn.
Egy grg kozmogonikus mtosz arrl szl, hogy a knyrtelen idő
jelkpnek tekintett Kronosz flfalja gyermekeit, alighogy azok a vilgra
jnnek. Valsgon alapul feljegyzsek is vannak emberevsről: Rheim Gza
az ausztrliai arandk kutatsa kzben szerzett tudomst arrl, hogy a trzs
asszonyai minden msodik jszlttjket megeszik, mert hitk szerint ez ad
erőt ahhoz, hogy a kvetkező gyermeket megfelelően
felnevelhessk.
A ritulis kannibalizmus mindig az n. szimpatikus mgin
alapul. Ezzel szemben ll az a kannibalizmus, knyszer-kannibalizmus, amely nem
kthető semmilyen vallshoz vagy hiedelemhez, amely hbork esetn vagy
ms tragikus, szrnyű lethelyzetekben kvetkezhet be.
A Jnos cmű ballada egy ilyet dolgoz fel, ahogy a
fntebbiekben rtam, valsznűleg (egy adott időben kzismert s
szbeszdben is terjedő) ponyva-elbeszls alapjn. Az elbeszls nekes
megjelentse a cigny balladk stlusban trtnt, a jellegzetes formai elemek
s stilris jegyek felhasznlsval. A ponyvai előkpet sejtető
elbeszls a cigny orlis hagyomnyba val belpse utn teht az epikai elkpzelsekhez
illő megfogalmazsra tallt. Ezzel lehetőv vlt, hogy az oralitsban
funkcit tltsn be. Az tvett borzalmas trtnet kzssgen belli elmondsa,
az eurpai szbeli npi kultrk gyakorlatnak megfelelően, a tett
eltlsnek kimondsra, a bűntől val tartzkods gondolatnak
tudatostsra szolgl. Az eltls jogos voltnak az tok megfogansa a npi
tudatban klnsen nagy hangslyt ad. Mg kt tartalmi mozzanatra trek ki
kln, mert azok a cignyok sajtos helyzett brzoljk. Az egyik a kt
tiszttalann ttele, a msik a trtnetet lezr anyai tok. A ritulis
tisztasgot az archaikus kzssg minden tagja szmra előr mahrime a napi let legfontosabb
szablyozja. Kezdve attl az ltalnos megfigyelhető jelensgtől,
hogy az utcn mindig a cigny frfi mehet elől, a nő csak a frfi
mgtt haladhat. A magyarzata az, hogy a mahrime
megtiltja a nőknek, hogy a frfiak el lljanak. Ennek elkerlst
biztostand nagyon sok megkts van a nők viselkedst illetően. (A
romniai Sinteşti faluban magnetofonra vett, a jelen CD-n is szereplő
(1/24) elmondottakban a mahrime tilalmazsairl
is hallhatunk.) Ugyancsak sok hiedelem van a halott tiszttalansgval
kapcsolatosan. Az ember az lete utn mr a msik vilg, a fekete vilg
lakja. A halott gyermekek maradvnyainak ktba dobsa a mahrime előrsok legslyosabb megsrtsnek szmt. Mivel
rgen a kzkutak egy-egy falu tulajdonban voltak, elkpzelhetőnek tartom,
hogy a falun tvonul, ideiglenesen a falu hatrban storoz, alig
megtűrt cignyokat nem, vagy csak
ritkn engedtk a rendszeresen hasznlt kutakhoz. gy a vz beszennyezse tbbszrsen is nagy bűnnek szmtott.
Egyrszt a mahrime megszegse
miatt, msrszt azrt, mert a cselekedet magval vonta a kzssg tbbi
tagjnak falusiak ltali megbntetst s a falu ivvizeitől val
eltiltst.
Az tokmondsok sűrűn előfordul elemei a
npek kltszetnek, gy a cignysgnak is. Ezek a mozzanatok (ltalban tbb
balladbl is ismeretes) llandsult szvegegysgek, amelyek a cselekmnyek
menethez illeszkedő gyakorisggal megismtlődnek. A trgyalt epikum
kltői erejű tokformulja is megismtlődik, amikor a zr
rszben az tok beteljeslsnek lersra kerl sor. A cignyok ltal nekelt
epikus trtnetekben klnsen fontosak ezek a rszek, mert az archaikus
gondolkodsban az tok beteljeslse azt jelenti, hogy a vgrehajtsra
megknyrgtt termszetfeletti erő (Isten vagy valamelyik szent) is
jogosnak tli a bntetst, s gy megvalsulhat a kzssg elvrsa szerinti
isteni igazsgszolgltats.
Az tok erejbe vetett hitet bizonytja az is, hogy az
archaikusabb cigny csoportok folklrjban kifejezetten toknekeknek
nevezhető nekek is vannak. Ezekben az toknekekben sszekapcsoldni
ltom a mgikus clzat, ront szndk tokmondssal kapcsolatos cigny
hiedelmeket az ugyancsak mgikus erejűnek vlt nekkel, nekelt beszddel
kapcsolatos hiedelmekkel.
A Jnos cmű balladnak egy msik szvegvltozata is
van (gyűjtseim sorn n magam is rgztettem tbb helyen). Ez a msik
vltozat olvashat Romanom Sztyepanovics Demeter khelderash folklralkotsokat
bemutat knyvben.
gy tartjk, Magyarorszgon a cignyok kztt ma mr csak
egyetlen ltalnos elterjedsű ballada van, az n. Mrgeskgy ballada.
Valban, ennek az nekelt epikumnak az azonos alaptrtnetből kiindul
varinsai az egsz orszg terletn fllelhetőek. Farag Jzsef egy
dolgozatot szentelt ennek a balladnak, amelyben megksrli a szzs eredett
s a prhuzamokat kijellni. rsa fontos adatokat tartalmaz.
Termszetesen, nem csak ezt az egyetlen balladt tudjk a
magyarorszgi cignyok. Az elmlt vek e tmj kzlemnyei tbb eleddig
ismeretlen ballada regisztrcijrl szmoltak be s a httrbe kerlő
hagyomnyhordoz korosztly, az izolci, mg sok rtkes epikus
folklralkotst rejthet. Csak gyűjteni kell, fradhatatlanul.
Mindenesetre, igen figyelemremlt, hogy a A kgy
nek-nek nevezett trtnet ilyen erősen l. Nagyon sok szvegvltozata
van. Magyarorszgon gyűjtttek tbb-kevesebb eltrssel megegyeznek a
cselekmny vonatkozsban. Szeretője unszolsra a leny az telbe
belefőz egy kgyt a mregfogval egytt s a mrgezett telt a fivrnek
adja. A fivr meghal, de a szerető, a mindenre kpes leny tetttől
megriadva, elhagyja, mgsem veszi őt felesgl. A cselekmny menete a
szvegvltozatokban innentől kezd jelentősebben varildni. Az
eltrsek az elkvető megbntetsnek mdozataiban s a bntets
vgrehajtsnak rszletezsben mutatkoznak.
Egy magyarorszgi szvegtpus az archaikusabb cigny
kzssgek jogszolgltatsi gyakorlatra utalan a cigny trvny-ről, a
cigny trvny-szk-ről beszl, az ltaluk kiszabott bntetsről,
amit a kzssg hajt vgre. Ms varinsok arrl beszlnek, hogy a fivre
elpuszttsnak hrvel rkező lenyt a szeretője li meg
(pisztollyal lvi le vagy kivgja a nyelvt). Vagy az a vgkifejlet, hogy az
elutastott, testvr s szerető nlkl maradt leny a tettnek slytl
meghal.
A romniai storos khelderash cignyok szinte mindentt
ismernek egy előbbiektől eltrő vltozatot, amelyben a leny egy
erdőben lő mesei lnytől, a Piros Kgytl egy fazk des
tejrt cserbe kri a mrget.
Kzbeeső mozzanat, hogy a leny kitanult reg
nagynnjt ltogatja meg tancsrt, az javasolja neki a Piros Kgy
megkeresst. A leny annak is s a Piros Kgynak is azt hazudja, hogy a mreg
megunt szeretője megtetsnek kell, mert mskpp nem tud tőle
megszabadulni.
Cuza Vodă-ban, az egyik legarchaikusabb
romniai storos cigny kzssgben, amely csak az őszvgi hideg idők
belltval tr vissza vndorlsbl szllshelyre, valsznűleg az
alapvltozatot sikerlt rgztenem (9/18).
Vlogatsomban a balladk tbb felvtelt kzlm, hogy az
esetleges sszehasonlt vizsgldsokhoz a ksőbbi kutatknak anyagot
szolgltassak.
rdekesnek tartom, hogy a Duna-deltban, Babadagban, egy
ott lő lovri asszonytl, a magyarorszgi vltozatokhoz hasonl szveget
s dallamot is talltam (9/15). Elkpzelhető, hogy kt rvvnyes
főszveg van s mindkt trtnet diffzionldik, elterjedsket trzsi s
nyelvi tnyezők befolysolhatjk.
Tbb vltozatt kzlm, az előbbiekben emltett
meggondols jegyben, a Zsikolrl s a fivrről, Vilnrl szl
balladnak is. 1942 s 1944 kztt az Antonescu-rezsim a storos cignyok egy
rszt a Bug s a Dnyeszter folyk kztti terleten ltrehozott koncentrcis
tborokba gyűjttte. A cignyok elmondsa szerint, a karavnoknak a
vezetőik irnytsval kellett a
lgerekbe elvndorolniuk, erre kteleztk őket a romn hatsgok.
A lgerekben igen nagy volt az hsg. A romn őrk
rendszeresen kiengedtk a cignyokat a krnyező falvakba, hogy ha van
pnzk, azrt, vagy ha nincs, ms mdon, szerezzenek maguknak lelmet. Zsikolo,
az egyik karavn vezetője, a tborbl kijrva lovakat lopott, s azokat
eladva, az rukrt lelmet vsrolt karavnja tagjainak. Az ccsvel, Vilnval
kzs tjukrl visszatrve nmet jrőrkkel akadtak ssze, akik egyikket
agyonlőttk. A balladavltozatok alapjn nem egyrtelmű, hogy
melyikket. Az esetet egybknt valsgon alapulnak tartjk, tbb tllő
ismerni vlte a megnekelt szemlyeket.
Fontos lenne kutatsokat indtani a romniai storos
cignyok folklrjnak ltalnos feltrsra, s ezen bell is megklnbztetett
figyelmet kellene fordtani a holocaust folklrjnak rgztsre s
vizsglatra. A lgerek ltrehozsval s műkdtetsvel kapcsolatos
kutatsok ugyancsak fontosak lennnek. s fontos lenne utnanzni a cignyok
ltal megnekelt, elbeszlt tborokbl val kijrs hihetetlennek
tűnő gyakorlatnak is.
A tborokban trtnteket elbeszlő nekeket a
khelderash cignyok bugo-nak nevezik. Ebbe a terminolgiba
beletartoznak az epikus cselekmnyek is s a szemlyes lmnyeket megfogalmaz,
minden előads sorn vltoz szvegű, improvizatv lgernekek is. A
storos cignyok lgernekei eltrnek az ismert cigny lgernekektől.
Tbb bennk a szemlyes elem.
A storos khelderash cignyok a gyere, rajta, no
jelentsű haj vagy hajde szval indtjk balladikat. Katona
Imre az archaikus albn epikus nekek
előadsnl ugyanezt a szokst figyelte meg. A haj, hajde szavak
mellett indtskor tallkozhatunk a (h te jelentsű) br szval
is. A br
egybknt a khelderash-ok nyelvben nem csak indulatsz. A kzbeszdben ( a mo
szval egytt) hasznlatos mg, mint frfiakat megszlt sz. A nők
megszltsra kln sz van, a . Ezek
a szavak sorvgeken is nagyon gyakoriak. Ilyenkor jelentsbeli funkcijukat is
betltik, de ornamentlis szerepk is van.
A balladk ltalban ngy sorosak, a sorok 8 sztagosak. A
ritka hrom soros strfknl a refrnszerűen ismtlődő harmadik
sor 5 sztagos. A sorok vgn jelentssel nem rendelkező,
ritmuslefedő s dsztő funkcij , oj szcska van. Ez a sor
kzepn s a sor vgn egyszerre is jelentkezhet. Sor kzben is, főleg
szemlynevek előtt, tallkozunk az oj szcskval, ilyenkor bővlve, egy d hanggal
kezdődően. Ezekben az esetekben a sort mindig a ritmushoz igazodan
egsztik ki a jelents nlkli ptszval.
Ezek a nyelvi megnyilatkozsok az lőbeszdben sohasem
fordulnak elő: csak az neket, a mindennapi fl emelkedő nneplyes
kifejezsi mdot hvatottak jelezni.
A balladkban az idő mlst, s azoknak a
cselekmnyeknek a haladst, amelyeket nem akarnak rszletezni, az nekesek a
ritmushoz s a dallamhoz igazod lallz sorok kzbeiktatsval adjk
tudtra, a gyakorlatot egybknt jl ismerő hallgatsgnak.
Amikor a balladkban nem-cignyok beszlnek, a dialgus
tvlt romn nyelvre.
A balladk egyik szembetűnő nyelvi
jellemzője, hogy mindig jvő időben adjk elő őket,
mint ezutn bekvetkező trtnseket, s gy a hallgatsg az előadssal
prhuzamosan vlhat rszesv a legkisebb mozzanatnak is. A figyelmet az epikus
sorok menetbe kzbeiktatott, a romn balladkat idző
cselekmny-tovbbvivő krdsekkel prbljk fokozni. A romniai storos
khelderash-oknl az egyni sors mltbli esemnyeinek elmondsa ugyanezzel a
jvő idővel trtnik. Egybknt, ms archaikus csoportoknl is (pl. a
magyarorszgi szintoknl).
A folklrszvegekben rendkvl nagy az igeidők
kvetkezetlensge. Előfordul, hogy egy mondaton bell tallkozunk jelen,
mlt s jvő idővel. Rendellenes nyelvtani jelensgeket szlelhetnk
a nvmsok, birtokos nvmsok hasznlatval kapcsolatosan s szlelhetjk ez
utbbiak hangalakjnak talakulst.
Az nekelt trtnetet gyakran magyarzzk przban, menet
kzben is, a vgn is.
A letelepedett khelderash cignyok folklrja, ugyangy
ahogy minden cigny csoport, autochton jegyekkel rendelkezik. A formai
sajtossgok kzl kiemelendő, hogy a lass nekek s az improvizlt
nekelt epikumok sorvgeit jelents nlkli, dsztő vgződssekkel (-u,
-ju, -ju, -ju,
-je, -ije) ltjk el, s hogy a magnhangzval
kezdődő szavak el, ahol a
hangslyszempontok megkvnjk, egy d hangot tesznek. Ezek a jegyek csak
az nekelt szvegekben fordulnak elő, a htkznapi beszdben sohasem.
Balladik,
epikus nekeik nem csak formailag, tematikailag is csak rjuk jellemzőek.
Vlogatsomba kt nekelt epikumot emeltem be a kzttk rgztettekből. A
Dermenka cmű ballada egyik felvtelt s az Arono s Barono cmű
epikus neket. Mindkt folklralkots jl pldzza az erdlyi khelderash-ok
nekkltsnek sajtossgait.
A Dermenka nv egy erdlyi magyar npmesben
szereplő főhősnő nevnek, rmnyk-nek, a cigny nyelv
hangkszlethez s a női nevek kpzsi szablyhoz igaztott, az
előzőekben emltett d hanggal megtoldott, cigny vltozata.
Magyar balladai httere van a gyertyaknt val elgs motvumnak is: ms
helyzetből fakad, eltrő gykert a Barcsai cmű balladban
tallhatjuk a beengeds ksleltetsnek s a ltogat letagadsnak motvumval
egytt.
Eredeti cigny motvumok a hűtlenkedni indul kedves
megtkozsnak krlmnyei s a rzkohban val letre tmaszts.
Az Arono s Barono cmű epikus nek is mesei
cselekmnyű epikus mag kr szerveződik s ez is tbb rtegű. A
kezds, a sanyar sors rva leny felajnlsa a srknynak, tbb eurpai np
mesjben előfordul. A vndort sorn megtallt, a ht napjait
megszemlyestő segtő szemlyek a szlv s a romn folklrban
ismeretesek. Autochton cigny fejezetnek tekinthető az elbeszlő nek
msodik fele, amely a kisebbik fivr meghzasodst rja le. Valsznűleg
egy egykor nllan lő nekelt trtnet hozzforrasztsrl van sz.
A letelepedett khelderash-ok, zenei ksret nlkl
előadott, nekelt trtneteinek csak nagyon ritkn vannak llandsult
szvegei. Minden nekls rgtnzs, meghatrozott dallamra s ritmusban, az
archaikus stlushagyomnyoknak megfelelően. Az sszegyűltek tlik a
trtnetet, előfordul, hogy meg is siratjk a szereplőket, ha szomor,
tragikus fordulatot vesz a cselekmny.
A lemezeken szereplő folklrfelvtelek meghatroz
tbbsgt az asztali nek csoportjba sorolhat darabok teszik ki.
Folklrkutatk jl tudjk, hogy a np nem ismer műfaj meghatrozsokat
(nem lehet pl. balladt gyűjteni, csak valakiről vagy
valamiről szl dalt). A npi nekek np ltali osztlyozsa az elhangzs
alkalmnak megjellsvel trtnik.
A magyarorszgi olhcignyok a mulatsgokon előadott
nekeket asztali nek-nek is nevezik. Ezt a terminolgit tallom a legalkalmasabbnak
arra, hogy vele a lrai műfajba tartoz keservesek s szerelmes nekek
fajtit, valamint a helyzetdalokat s az egyb tematikj, mulatsgbeli
nekeket megnevezzem.
Az asztali nekeket Erdlyben sokszor intonlssal kezdik,
ez nha a legrgibb stlus storos khelderash balladknl is
megfigyelhető. ltalnos neklsi sajtossg a befejező sztag
előtt tartott llegzetvtelnyi sznet. Az asztali nekek strfinak
verssorai indulatszavakkal, tltelkszavakkal bővlhetnek. Leggyakoribbak
Magyarorszgon a: jaj, te mrav, mam, phrala, Dvla; Erdlyben pedig a: mej,
vj, lume, Dvla.
Az
olhcigny csoport folklrjnak differencilt osztlyozshoz rendkvl fontos
lenne egy szisztematikus kutatsi program beindtsa. Csak ilyen mdon
gyűlhetne ssze tudomnyos ttekintsre, konkluzik levonsra alkalmas
etnogrfiai anyag, amely lehetőv tenn a műfajok krvonalainak
megrajzolst, bizonyos műfajcsoportokkal kapcsolatos krdsek
megvlaszolst. Pldul, hogy mi lehet a magyarzata a gyermekfolklr darabok
kevs szmnak, vagy hogy mirt csak ritkn rgzthető katonanek sirat.
A kollekciban kzlt folklrpldk (2/29, 4/10A, 4/10B, 9/1)
bizonytjk, hogy lteznek az emltettek is, s figyelmeztetnek a minl
előbb elvgzendő tennivalkra.
A magyarorszgi cignyok kztt gyűjttt brtndalok
magyar nyelvűek. A brtnt jrt szemlyek a bntets vgrehajt
intzetekben magyarul hallott s tanult dalokat sohasem ltetik t kzssgeik
nyelvre. A hazavitt, valsznűleg rabok ltal rt, rzelgős szvegek
a terjeds sorn, rdekes mdon, lnyegesen nem varildnak.
A romniai cignyoktl felvett brtndalok romn
nyelvűek, de ezeknl esetenknt megfigyelhető, hogy a strfk
romnrl tvltanak cigny nyelvre.
A cignyok nem cignyul nekelt brtndalait a cigny
folklr rsznek kell tekinteni, mr csak azrt is, mert a cignyok is
eredeti dalokknt adjk elő őket.
Analg jelensgről van sz a cignysg krbe jutott
nem cigny nyelvű műdalok
esetben is. s ide sorolhat mg a cignyok repertorjnak az a rtege, amely
magyar npballadk tredkes varinsait tartalmazza. Ezeknl a daloknl a
hagyomnyba val beilleszkeds folyamatt figyelhetjk meg. Azt, hogy egy
szjhagyomnyoz műveltsgű np nekes folklrja hogyan fogadja be az
j hatsokat s sajt zlsnek megfelelően hogyan asszimillja. Az tvett
npballadk a cignyok ltal preferlt tmk megfogalmazsai, az tvett
műdalok tartalmai pedig cigny vonatkozsak. Kztudott, hogy a cignyok
tveszik a krnyezetk rluk klttt npi s nem-npi alkotsait, mg akkor is,
ha azok rjuk nzve nem a leghzelgőbbek. A mindennapi folklrgyakorlatba
beplt, temelt dalok, műdalok szvegei a cignysgrl romantikus kpet
festenek, vagy cignyosak, vagy cignykodak, vagy lekezelőek.
Lemezkollekcim szles lenyomata annak, hogy egy adott
időben mit nekeltek Magyarorszgon s Romniban a cignyok. A
ksőbbi kutatkra vr, hogy az ltalam jelzett, most elkezdődtt
tendencikkal kapcsolatosan a kvetkeztetseket levonjk.
A cigny folklr kvlllk szmra legismertebb rsze a
jellegzetes tncnta. A gyors temű (pergetssel, szjbőgőzssel
s alkalmi ritmuskeltő eszkzkkel ksrt) tnchoz val dalanyag a cigny
nekfolklr gazdag fejezett jelenti.
Hasznlatomban a megnevezs magban foglalja a csfolkat,
a trfs nekeket, a tncksrő nekknt előadott divatdallamokat s
a dominns szm kryptdit is. Ide soroldnak mg az erdlyi terleteken
(főleg Cskban) rgztett tncszk, amelyek nagyobbrszt a krnyező
magyaroktl tvett magyar nyelvű szvegek.
E krbe vonhatak a zenre trtnő cigny csrds s
az erdlyi cignyok szaggats (
inger~lo)
tnca alatt elhangz nekek is.
Az nnepekhez ktődő nekek kzl
legfigyelemremltbb a karcsonyi nekek csoportja. A szvegeknek hrom rtegt
klnbztetem meg. Az előidők mlyre visszamutat elsőbe
tartoznak azok, amelyekben a tli napfordul eljvetelt egyms
megkszntsvel, szerencsekvnsokkal, vagy egyms megvendgelsvel
nneplik. Ezek a szvegek nem utalnak arra, hogy a cignyok tudatban az v
elmlst s az j v kzeledtt
jelentő nneplsi alkalomnak valamilyen hiedelmi vagy vallsi
vonatkozsa lenne. Vlogatsomban ebből a tpusbl kt pldt mutatok. Az
első nekben (2/17), amelyet a
khelderash-ok csak karcsonykor adnak elő, egyms ilyenkor szoksos
megvendgelsről s a storos
cignyok jellegzetes telnek, az n. tli tel-nek az
elksztsről van sz. A msodikban az idős adatkzlő
kszntsi formulkat nekel el, nhny kzbeiktatott sorral jelezve az
elhangzs idejt, a karcsonyt s a
telet. Nagyon archaikus mozzanat, hogy előadsa vgn a nevt s
elnekelve mondja be. Ez a letelepedett
khelderash-oknl is előfordul.
A msodik tpusba azokat a letelepedett khelderash-ok
kztt gyűjthető, sajtos hiedelemtartalm nekeket sorolom, amelyek
lenykrst beszlnek el vagy a szerencst hoz mtikus ezstruca karcsony
jfli megjelenst, illetve annak meglvst. A mai kztudatban a karcsonyhoz
egyltaln nem kapcsoldik hozz a lenykrs, a lakodalom, mint karcsonyi
esemny, br az e tmval foglalkozk előtt ismeretes, hogy a
napfordulkkor előadott kntlk, mint szoksok, a hzassg
szertartsainak a maradvnyai. Mezopotmiban mr az i.e. III. vezredben
rtusban reprodukltk Dumuzi s Inanna szent nszt, amely a vegetcis
termkenysg jjszletst fejezte ki jelkpesen.
A cigny kolindk lenykrse mindig trzsi krnyezetben
trtnik, stksztő vagy ms cignyok kztt, de az nekbe foglalt
esemny jelentse mlyebb, jelentse kultikus gykerű.
Felttelezhető, hogy a lenykrs december 25-i megneklsnek szokst a
cignyok sok vszzados vndorlsaik alatt, Perzsiban vettk t, ahol a
napisten lakodalmnak december 25-i megneklse a mitraikus misztriumok rsze
volt.
Az erdlyi stksztő khelderash cignyok egyik
klns mtikus lnye az ezstruca. Ez a madr csak a karcsonyi nnepkr
nekeiben jelenik meg. Egy
eredetmagyarz monda szerint, valamikor nagyon rgen, a cignyok első
bulibasja ezstből ksztett egy ruct s a stra tetejre, a stortart
rdra tette, hogy a cignyok az ezstből ksztett vadmadarat blvnyknt
imdjk. Az ezstruca megelevenedett s flreplt az gbe. A monda szerint az
ezstruca minden vben egyszer tr vissza az gből, karcsony jflkor, s
rszll a kivlasztott cignyok stortart rdjra vagy karcsonyi asztalra.
Meglni nem lehet, mert nem fogja a goly, de ha valaki a fegyvervel
eltallja, az a kvetkező vben szerencss lesz. A legsajtosabb cigny
kolindk ezt a mondt neklik meg klnfle vltozatokban.
A kolinda-strfk utols soraiban van egy
refrnszerűen alkalmazott sz, az ōmi.
A sz eredeti jelentst a cignyok mr nem ismerik. Azt tartjk, hogy ezzel a
szval lehet hvni, megszltani az Istent. A sz csak a karcsonyi kolindkban
fordul elő.
A harmadik tpusba azok a napkpzetű karcsonyi nekek
sorolhatak, amelyek kevert motvumokkal rendelkeznek. Ezek kz tartozik az
Isten fldre szllsnak lers, ami a Nap reggeli elindulst jelenti, de az
nekben benne van az rk megjulsrt lett ldoz, napisteni jegyeket
viselő keresztny Megvlt kpe is. s azok sorolhatak ide, amelyekben az
nnepkrhz kapcsold bibliai trtnetek, vagy azok apokrf vltozatai,
kerlnek megfogalmazsra.
A cigny nyelv nagyon archaikus,
nagyon bonyolult. Elkezdődtek egysgestst clz trekvsek, de mg
nincsen standard vltozata, csak dialektikus llapotban ltezik. A
klnbző nyelvjrsok folklrszvegei igen rgies grammatikai s
lexiklis elemek őrzői, amelyek a kznapi beszdben mr nem hasznlatosak,
csak az nekben, meskben s ms npi alkotsokban fordulnak elő. A
rendszeres terepmunkt vgző kutatk jl tudjk, hogy ilyen (esetenknt
csak egy-egy csaldra vagy trzsre korltozd) nyelvi zrvnyoknak a
flfejtse az adatkzlők informcii nlkl nem lehetsges. Ms helysgben
lő vagy ms dialektust beszlő cignyokkal magnetofonra vett
folklrszveget kptelensg lerni, mert arrl, aki nem gy beszl, mint
ők, azonnal kijelentik, hogy az nem tud cignyul, s rszkről a
hangsly- a lejegyzs helyett a ms cigny csoporthoz tartoz szemly
hinyos nyelvtudsnak taglalsra toldik.
A cigny szvegek lejegyzsnek mdja sem egysges, minden
orszgban ms. Van ugyan egy kzs bc, amelynek szablyait az n. Varsi
hatrozat rgzti, de az n tapasztalatom szerint teljessggel alkalmatlan a
cigny beszd rsba foglalsra, mert a hangjellsi szisztmja zavaros.
Mivel publikcimban nprajzi szempontbl
elengedhetetlennek tartom az eredeti szvegek kzlst, kialaktottam egy sajt
rsmdot.
A lemezkollekcin przai
folklralkotsokat is kzlk: rvid mesket, eredetmondt, karcsonyi
kszntőket, pohrkszntőt, knyrgst s a mindennapi let
esemnyeinek elbeszlseit. Ezeket azrt tartom szksgesnek kzlni, mert az
utbbi vekben intenzv rdeklőds tapasztalhat a cigny nyelv s kultra
irnt, s az ismeretek tovbbtsra vllalkozk szmra hiteles anyagot akarok
biztostani az oktatshoz. A klnfle dialektusokban elhangz cigny szvegek
nem csak nyelvi, nprajzi tekintetből is rendkvl rdekesek.
A cigny folklrkultrt az eurpai folklrra hasznlatos
terminolgikkal nem lehet jl lerni, legfeljebb a krvonalait lehet
rzkeltetni. A cigny folklr csak a sajtossgaihoz illeszthető kln
terminolgikkal osztlyozhat. Az elemző vizsglat fő szempontjnak
pedig annak kell lennie, hogy egy autochton, a sajt lethez mrten abszolt teljes, archaikus npi
műveltsgről van sz mint valamely
amerikai indin vagy afrikai trzs műveltsgnek esetben s ennek
megfelelően kell rla gondolkozni.
Az ltalam kzlt folklrfelvtelek a lefordtott,
kinyomtatott szvegeikkel egytt nagyon gazdag, hiteles anyagot biztostanak
az előzőekben emltett korrekt elemzsekhez.
A cignyok a legarchaikusabb egsz Eurpban,
de gyakorlatilag mg teljesen ismeretlen. Nagyon kevs kutat vllalkozott
eddig ennek a folklrnak a fltrsra egyrszt azrt, mert flnek kzjk
menni, hiszen a cignysg letmdja az előtletre hajlamos krnyezetben
negatv kpzeteket kelt, msrszt azrt, mert nem ismerik azt a nyelvet,
amellyel kultra megkzelthető.
Fontos lenne, hogy minl tbb cigny szrmazs is kerljn
a kutatk kz, mert a cignysg esetben most mg elengedhetetlen egy
szrmazsbl add, bizonyos fok elktelezettsggel prosul, alaptuds az
irnyulsi pontok kijellshez. Az, hogy a cigny kutatk a sajt npk
kultrjt a tves, előtletes hiedelmekkel szemben teljessgben mutassk
meg a vilgnak. Pldaknt emltem, hogy tagadtk a cigny trgyi folklr megltt,
amg a Gdllői Galriban 1982 novemberben meg nem rendeztem az
első cigny nprajzi killtst Magyarorszgon. A megtallt anyag
trgylistja, a mzeumi azonost jelzet-szmokkal egytt, egy kln
kiadvnyban megjelent, s a ksőbbi ilyen killtsok alapja lehetett. Ez
arra plda, hogy egy kitart elktelezettsgű, cigny szrmazs kutat
kellett ahhoz, hogy bizonytson egy ms npek esetben
megkrdő-jelezhetetlen evidencit. Szomor, hogy az elmlt vek cigny
nprajzi killtsainak kapcsn mg csak meg sem emltik ezt a jelentős
előzmnyt, azt sugallva az elhallgatssal, hogy az nem trtnt meg. A
szemlyesnek tűnő eset, sajnos, nem csak szemlyes vonatkozs. Egy
ltalnosan előfordul gyakorlatrl van sz: A nem-cigny kutatk a cigny
szrmazs kutatk munkjt elhallgatjk, kisajttjk, a nyilvnossgra hozott
folklradataik alapjn azonnal utnuk gyűjtenek s a kzlemnyeikben mr
nem hivatkoznak rjuk, vagy ha esetleg hivatkoznak, csak lekezelően.
Gyakori az is, hogy a cignysgban csak kurizumot lt, klfldről
ideltogat kutat szemlyek teljes mrtkben kihasznljk a rendelkezskre
siető, segtőksz nprajzgyűjtő cigny kalauzaikat.
Eredmnyeiket szablyosan ellopjk s idegen nyelveken a sajtjukknt
publikljk. Ezeknek a kifejezhetetlenl etiktlan jelensgeknek az ellenre
gy vlem: minl tbb cigny fiatalnak kell egyetemet vgeznie, felsőfok
diplomt szereznie, hogy minl előbb kialakulhasson a cignysgnak egy
olyan rtelmisgi rtege, amely ms őket rintő egyb dolgok mellett,
a sajt kultrjuk kutatsban s feldolgozsban is meghatrozan vehet rszt.
Azt tapasztaltam, hogy a kisebbsgi kultra tmogatst
hirdető nemzetkzi s magyarorszgi hivatalok, szervezetek, a gyakorlatban
cserbenhagyjk hangzatos szlamaikat. A strasbourgi Eurpa Tancs cignyokkal
foglalkoz rszlege a lemez kiadshoz tmogatst krő levelemre hat hnap!
Mlva rott vlaszban azt kzlte, hogy a Sportgyi, Nevelsi s Kulturlis
Osztly megtrgyalta a krsemet, de nem tallnak semmilyen lehetősget a
tmogatsra. Az Eurpai Uni Budapestre deleglt kpviselete ugyangy-tbb
hnap s sokszori telefonls utn- utastott el. A jelenlegi oktatsi
miniszter (1999) mg csak nem is vlaszolt a levelemre.
Az elutast, nemtrődm, csak ltszatokra ad
szervezetek, hivatalok a cignyokkal kapcsolatos vlemnykről tettek
tanbizonysgot. Egybknt, a sort hosszan folytathatnm.
Az vek sorn a gyűjtseket
nagyon rossz technikai felszereltsggel tudtam csak vgezni, mert anyagi
lehetősgek hinyban minősgi magnetofonkszlket nem
vsrolhattam. A felvtelek a publikls előtt hosszas hangminősg
javt elő munkkat kvntak, amint ezt a szemlltetsre szndkosan
szűrs nlkl hagyott 4/18-as track mutatja. (Ezt a kolindt a
Napszimbolika a cigny karcsonyi nekekben cmű nprajzi kisfilmben egy
hivatsos npdalnekessel, cigny nyelven, elnekeltettem.) Az előző
CD-knl a nem minősgi felvtelből szrmaz hangtechnikai problmkat
az MTA Zenetudomnyi Intzetben Sztan Pl hangmrnk korriglta. A jelenlegi
10 CD httrrajzoktl val megtiszttst, alapzajtl val megszűrst is
vele kezdtk el, de kzbejtt sajnlatos halla miatt a Zenetudomnyi
Intzetben foly munka megszakadt.
A 10 CD publiklsra val előksztst, amely tbb mint
fl vig tartott, a Magyar Rdi Hangrestaurcis Osztlynak hangmrnke,
Fnyes Pter vgezte el.
Egy-egy felvtelnl sokszor 40-50 fő is
sszegyűlik egy hzban, s ilyenkor a kzttk zajl beszlgetsek nem
maradnak abba, sőt az előadsokat is llandan kommentljk.
Előfordul, hogy lemarad a felvtel eleje, mert anlkl
kezdik meg az előadst, hogy előzőleg jeleznk. Ezekben az
esetekben a kinyomtatott szvegnl szgletes zrjelben kzlm a
lemaradt/kimaradt rszt.
Az ltalam magyarra fordtott tltetett gyűjtseket a
fiam, Mriusz fordtotta angolra nyersben. Ezek alapjn ksztette el Benedek
Dezső, a Georgia Egyetem kultrantropolgus tanra a folklrszvegek
vgleges angol vltozata. A bevezető fordtsa teljes egszben Benedek
Dezső munkja.
Gyűjtőmunkmat s annak publiklst az vek
sorn tbb intzmny s szemlyes tmogatsa tette eredmnyesebb:
Az elmlt vtizedekben vgzett
folklrkutatsaim clja a cigny npi hagyomnyok megmentse s megismertetse
volt. Az itt kzztett 215 felvtel meggyőzően bizonytja e
hagyomnyok eredetisgt, szpsgt s műfaji gazdagsgt.
Fljegyeztem s magnetofonra vettem minden elm kerlő
folklralkotst s folklradatot, mert tudtam, hogy gyűjtsem anyaga a
cigny np kultraptsnek egyik alapkvt jelenti majd, s gy reztem,
szksg van a munkmra. Ezrt gyűjtttem ssze, s tanultam meg tbb cigny
dialektust is, hogy a flzrkozshoz elengedhetetlen egysges cigny nyelv megtervezsben s megteremtsben
flkszlten rszt vehessek.
Sajnos a dolgok mskpp alakultak, mint ahogy elkpzeltem.
A hivatalos intzmnyek rszről (kevs
kivteltől eltekintve) elutastst tapasztaltam a cigny npi kultra
egyenrangsgnak hirdetsvel szemben, s a cignysg kiemelkedett tagjainak
viselkedsben is tallkoztam megdbbentő hozzllsokkal. Az elmlt tz
vben, az nrdekek kedvezőnek tűnő rvnyestsi
lehetősgei tuds s koncepci nlkli, primitv, helyezkedő cigny
csoportokat csaltak elő, akik a koncrt val tolongsban ppen a cigny
np gyt s rdekeit tiportk el. Ebben n nem kvntam rszt venni.
A cignysg irnti elktelezettsgemnek azonban eleget
akartam tenni. gy gondoltam, akkor szolglom leginkbb a cigny np rdekeit,
ha a fntebbiekben jelzett mltatlan csatrozsoktl elhatrolom magamat, s
arra sszpontostom az erőmet, hogy az előtletes klvilgnak
flmutassam a cigny npi kultra nagy rtkű kincseit, s hogy a
szrmazsukat vllal, tiszta szndk fiataloknak irnyt mutassak egy fontos
feladat: az identits alapfeltteleit megteremtő etnogrfiai kutats fel.
Nagyon rlnk, s az elmlt vtizedek sok-sok nehzsge s
ldozatos tevkenysge rtelmet nyerne, ha munkmmal hozzjrulhatnk a cigny
npi kultra elismertetshez, az előtletek eloszlatshoz s a cignyok
nbecslsnek megerősdshez.
Bari
Kroly